A mĂșltidĂ©zĂ©s kezdeti pillanataitĂłl lĂ©pĂ©sről lĂ©pĂ©sre, mint egy lassĂtott filmben, tĂĄrul fel a vĂ©gzetes, a közös mĂșlt legaprĂłbb rĂ©szlete is, a vĂ©gpontokhoz vezető valĂłsĂĄgos (kĂŒlső) Ă©s lĂ©lektani (belső) utakkal, törtĂ©nĂ©sekkel. A jelenben elbeszĂ©lt, ĂĄm a hajdanvolt esemĂ©nyek egy időben, de kĂŒlönböző tereken kezdődnek, s vĂ©gĂŒl egy közös helyszĂnre, a visszafordĂthatatlan tett, a gyilkossĂĄg szĂnhelyĂ©re koncentrĂĄlĂłdnak.
âHol a szĂnpad: kint-e vagy bent, urak, asszonysĂĄgok?â â kĂ©rdezte hajdan BalĂĄzs BĂ©la A kĂ©kszakĂĄllĂș herceg vĂĄra cĂmű drĂĄmĂĄjĂĄban. A TestĂnsĂ©g beszĂ©doperĂĄi a benti, forrongĂł vilĂĄgok pontosan, hűvösen megfogalmazott hĂradĂĄsai.â
RadnĂłti Zsuzsa