|
Szöllõsi Géza: Új Istenségek
Szöllõsi GĂ©za „imaszõnyegei”szemlĂ©letmĂłdjukban leginkább Suzuka Ă©s barátai cĂmĂ» sorozatához állnak közel. A fotĂłalapĂş, interneten fellelhetõ kĂ©peket Ăşgy veszi mintául, hogy közben Ăşjraalkotja õket. Samplereket hoz lĂ©tre, ahogyan Warhol tette az Ăşjságkivágásokkal Ă©s a szitával – vagy tennĂ© ma, a 21. század technikai eszközeivel.
Digitalizálja, számĂtĂłgĂ©ppel átrajzolja, Ăşj kontextusba helyezi, vĂ©gĂĽl oltárra állĂtja az immáron saját motĂvumkĂ©szletĂ©bõl összemontázsolt kĂ©peket, melyek már-már heraldikus megkomponáltságot mutatnak.
A „szõnyegprintek” struktĂşrája, aprĂł rĂ©szletei, alakjai, szimbĂłlumai mind másodlagosan felhasznált elemek. Elsõ benyomás alapján a tömĂ©nytelen szĂn- Ă©s figuraorgia talán az egyetlen közös vonás bennĂĽk. A „kĂ©pi költemĂ©nyek” szervezõelve látszĂłlag vĂ©letlenszerĂ», azonban a legkisebb elem is szándĂ©koltan kerĂĽlt a helyĂ©re. SzándĂ©koltság van abban is, ahogy a Rotschenko-plakátra reflektál, ahogy a szereplõket egymás körĂ© csoportosĂtja, profán vagy szakrális szimbĂłlumokat alkalmazva. Saját, valĂłs, kaotikus világunk köszön vissza mindegyikrõl.
SzövevĂ©nyes összefĂĽggĂ©sek, fĂ©lig sejtett kapcsolatrendszerek, titkos társaságok tagjai tĂ»nnek föl, titkokat szõnek a vásznon, megfejthetetlen szimbĂłlumrendszert alkotva. NĂ©hai politikusok, diktátorok, pop-Ă©s rajzfilmikonok, ma is Ă©lõ, de már-már törtĂ©nelmi jelentõsĂ©ggel bĂrĂł kulcsfigurák. Szexista szimbĂłlumok, szado-mazo maszkok.
Akiket titkon imádnak, mert társadalmilag nem elfogadottak és akiket nyilvánosan imádnak, mert ez az elvárt.
PlágiumrĂłl szĂł sincs. Polgárpukkasztás? SzembesĂtĂ©s? Reflektálás? Talán. A valĂłság felszĂne alatti mĂ©lyvalĂłság vagy csak fantazmagĂłria? Ezt mindenki maga döntse el.
„Egy infantilis spirituális kutatás, hogy felĂ©pĂtsek egy kieszelt vallási-transzcendens rendszernek a kĂ©pĂ©t, megteremtve a misztĂ©rium illĂşziĂłját egy a valĂłságban egyáltalán nem vallásos világban/bĂłl. A procedĂşra kudarca a mĂ»vĂ©szet. Hiszen kĂ©nytelen vagyok kĂ©p kĂ©p után egy Ăşj eszmĂ©t Ă©s annak megfelelõ Ăşj vizuális világot felĂ©pĂteni, mert elĂ©vĂĽl, megunom. Ez mindent elmond, hiszen egybecsĂşsznak a vallások, politikák, popikonok, áltudományok Ă©s minden, ami egyben ott lebeg a felhõben. TájĂ©kozĂłdási pontjaink viszont nincsenek.”
Szöllõsi Géza |